[{"img":"http://dkaplayground.ad.oszk.hu/068200/068283/magyar_008a.jpg","title":"Sienkiewicz Henrik lengyel regényíró","description":"Sienkiewicz Henrik lengyel regényíró","topics":["kézjegy","író","lengyel irodalom","első világháború","Sienkiewicz, Henryk (1846-1916)"],"id":"068283"},{"img":"http://dkaplayground.ad.oszk.hu/087500/087506/irocelebek.jpg","title":"Írócelebek civakodásától az olvasás szexepiljéig","description":"Az előadás eredetileg az Országos Idegennyelvű Könyvtár \"Világhálós világirodalom. Külföldi irodalmak az interneten\" előadássorozatában hangzott el 2014. november 25-én. Lengyel irodalom a neten\r
Írócelebek civakodásától az olvasás szexepiljéig \r
Lengyelországban minden másképpen van.\r
\r
Ahogy nincs Krakkói Est, csak Karnet, az irodalmi rendezvényekről pedig továbbra is éppúgy szóbeszéd vagy fénymásolt plakátok útján a legkönnyebb értesülni, mint az internet előtti korban, úgy linkgyűjtemények sincsenek, ahonnan csak egyetlen kattintásra lennének kiadók, szerzők, fesztiválok és portálok\r
de mit tehet ilyenkor az egyszeri doktoranda, aki egy helyen akar mindent látni?\r
Épp ezért jött létre 2011-ben a http://lengyelirodalom.lap.hu/ az első 200 linkkel.\r
\r
Milyen szempontok szóltak a válogatásba? \r
Azon túl, hogy minden téma helyet kellett kapjon, ami a tágan értelmezett irodalom része, leginkább a Startlap irányelvei, hiszen nem mutathat minden második link ugyanarra a honlapra, még akkor sem, ha az Elektronikus Periodika Archívum ( http://epa.oszk.hu/ ) tárol szinte minden magyar nyelvű publikációt, ami nem a Nagyvilágban ( http://www.nagyvilag-folyoirat.hu/ ) jelent meg, vagy a ¦wiat Ksia¿ki szerzői kapják kivétel nélkül ugyanazt a domaint.\r
\r
Akkor mégis hol tájékozódhatott a szerkesztő a lengyel irodalom online jelenlétéről úgy általában?\r
\r
Szerencsére vannak oldalak, ahol egy-egy témához megtalálhatjuk a kellő kiindulópontot, mint például a \r
http://pisarze.pl/\r
Amit megtalálunk:\r
írószövetségek;\r
folyóiratok;\r
múzeumok;\r
könyvklubok\r
\r
DE kevés szempont alapján és ritkán frissített adatbázis.\r
\r
Akkor sem feltétlenül könnyebb a száraz, filológiai információhoz való jutás, ha hallottunk már a lengyel irodalom létezéséről és legalább egy szerző, például Olga Tokarczuk neve ismerősen cseng. \r
Magyarországon ismert szerzők esetében tulajdonképpen könnyű a dolgunk\r
A MATARKA segítségével számos folyóirat archívumához közvetlenül is hozzáférhetünk a MOKKA eligazít a magyar kiadások terén\r
http://matarka.hu/\r
http://mokka.hu/\r
és ha szerencsénk van, a Lengyel Írónők Tárában is találunk valamit.\r
http://lengyelironok.wikia.com\r
De mi a helyzet Lengyelországban?\r
Nem sokkal ezelőttig a megjelenésekről a legtöbb információt a KaRo nyújtotta legendásan kezelhetetlen felületével\r
http://karo.umk.pl/Karo/\r
http://pbl.ibl.poznan.pl/\r
A Polska Bibliografia Literacka barátságos felületén keresztül sajnos nem érhetjük el a megjelent szöveget, hiszen ezek megosztása kevésbé természetes a lengyel folyóiratok esetében, mint Magyarországon. \r
Az önkéntesek által szerkesztett Katalog Czasopism Kulturalnych pedig szimpatikus kezdeményezés ugyan, de a találati oldalt látva könnyű elbizonytalanodni.\r
Szerencsére időközben elindult a szukamksi±¿ki, ahol jelen pillanatban 1693 könyvtár 11 636 587 könyve között keresgélhetünk a meglepően felhasználóbarát felület segítségével.\r
http://szukamksi±¿ki.pl/SzukamKsiazki/\r
A részleteket már ismerjük\r
De mi történik, ha általában érdeklődünk a lengyel irodalom iránt? \r
\r
Pötyögjük be a keresőbe, hogy \"portal literacki\"\r
Lengyel \"irodalmi portálokat\" keresve elsősorban olyan közösségi oldalakra fogunk bukkanni, ahol amatőr szerzők osztják meg a saját, illetve véleményezik egymás műveit.\r
A Liternet volt az első úttörő ezek sorában. Annak idején persze inkább irodalom-demokratizáló posztfuturista gesztus volt az ilyesfajta megjelenés, mint a kezdőkre specializálódó ekönyvkiadók hirdetési felülete; bármilyen nehézkes is a közösségi formában a rossz minőségű szövegek kiválasztása, a rendszer hívei szerint nyomtatott sajtó és könyvkiadás sem garantálhat sem nagyobb példányszámot, sem gondosabb szerkesztést.\r
http://tygodnik.onet.pl/literatura-w-sieci/2jbqh\r
Az úttörőkről bővebben:\r
http://liternet.pl/\r
Míg a Literneten a hasonló angolszász oldalak prózaközpontúságához viszonyítva - amolyan kelet-európai jellegzetességként - jócskán találunk verseket, a frissebb portálok szemléletváltását a vonzóbb design mellett a populáris műfajok túlsúlya is jelzi. \r
http://www.granice.pl/\r
http://allarte.pl/\r
Sajnos azonban a jól sikerült és magasabb színvonalat képviselő előbbi példák mellett számtalan gyengébb színvonalú portállal is találkozhatunk - és ezt nem csak a layoutra értjük.\r
http://www.publixo.com/\r
Zárójelben: mindez természetesen korántsem jelenti, hogy komolyabb irodalmi lapok és kiadók, mint például a krakkói Ha!art ne foglalkoztak volna az irodalom és az internet kapcsolatában rejlő formai-költészeti lehetőségekkel, mint amilyen a hipertextualitás de az olyan kezdeményezések, mint a totális irodalmat, a könyv és a mű, pontosabban elektronikus változatában a médium és az irodalom egységét hirdető Liberatura hatása elenyésző.\r
http://www.techsty.art.pl/magazyn3/fajfer/Ars_poetica_polish.html\r
http://www.liberatura.pl/e-liberatura.html\r
DE\r
ha nincsenek könnyen kezelhető adatbázisok;\r
ha hiányoznak a Magyarországon megszokott irodalmi portálok;\r
ha nagy az esélye, hogy fűzfapoéták szerkesztetlen zsengéivel találkozunk komolynak remélt honlapon;\r
ha ráadásul még a formai forradalom sem győzedelmeskedett.\r
\r
akkor mitől is érdekes számunkra a lengyel irodalom a neten?\r
\r
Hát hogy mindenhol beszélnek róla!\r
Kampányok a közösségi médiában I.\r
Cala Polska czyta dzieciom\r
A kampány egy tévéreklámmal kezdődött 2001-ben, és azóta egész Lengyelország - na jó, a felmérések szerint a lengyel szülők 40 százaléka - olvas a gyerekeknek, lehetőleg legalább napi húsz percet!\r
\r
http://www.calapolskaczytadzieciom.pl/\r
Kampányok a közösségi médiában II.\r
Nie czytasz? Nie ide z Toba do lozka!\r
Ennek a 2012-ben, meglehetősen interdiszciplináris csapattal megindult kezdeményezésnek is egy olvasással kapcsolatos felmérés állt a hátterében, a lengyelek ugyanis minden lesújtó statisztikával kreatívabbá válnak az olvasás népszerűsítése terén. Itt például grafikus, designer és informatikus együtt dolgozott azon, hogy egy utazó kiállításon híres szerzők és ismeretlenek ágyba bújtatásával bebizonyítsa: az olvasás nemhogy vonzó, de egyenesen szexi!\r
A Facebook oldalukat mára közel 140 ezer ember követi.\r
https://www.facebook.com/nieczytasz\r
http://nieczytasz.wix.com/nieczytasz-1\r
Kampányok a közösségi médiában III.\r
Wybory Literackie\r
2016-ban lengyel település: Wroclaw lesz Európa kulturális fővárosa, de addig is Lengyelországban egymást érik 2014-2015-ben a választások; innen az ötlet, hogy az előkészületek részeként az arra kapható polgárok minden alkalommal leadhassák szavazataikat az általuk legfontosabbnak ítélt írókra, költőkre, drámaírókra. Mi több, időközben arra is fény derült a voksoknak köszönhetően, ki a \"leggyilkosabb\" az írók közül (Krajewski), kinek a legjobb a humora (Fredro), illetve ki írt a szerelemről a legszebben (Pawlikowska-Jasnorzewska).\r
http://wyboryliterackie.pl/\r
https://www.facebook.com/wyboryliterackie\r
A mozgalom nem csak a hagyományos médiát vagy a könyvtárakat hódította meg: a honlapján folyamatosan frissülnek a hírek, emellett pedig többek között az esti mese kiválasztásához is kaphatunk tanácsokat vagy hangoskönyvekbe kóstolhatunk bele.\r
Klasszikus szerzők\r
Kortárs szerzők\r
Kampányok a közösségi médiában IV.\r
Utazó könyvek\r
2014 nyarán két kiadó, a kortárs szépirodalom mellett mindenekelőtt riportokra fókuszáló Czarne és a minőségi gyermekirodalmat képviselő Dwie Siostry is fotópályázatot hirdetett a Facebookon az olvasó utazók körében, amelyre szép számmal érkeztek képek akár a saját kiadványaikról, akár - elsősorban a Mizielinski házaspár Térképei (Mapy) kapcsán - azok külföldi kiadásairól.\r
https://www.facebook.com/WydawnictwoCzarne\r
https://www.facebook.com/DwieSiostry\r
Kampányok a közösségi médiában V.\r
A tíz legfontosabb könyv\r
Miközben 2014 őszén a magyar Facebook sztárjai kedvenc verseink voltak, a lengyeleknél amerikai mintára sokkal amibíciózusabb kihívás terjedt futótűzként: a 10 kedvenc és/vagy legnagyobb hatású olvasmányukat gyűjtötték egybe a posztolók, két médiafigyelő cég pedig kapva az alkalmon rögtön elemzést is készített a jelenségről. A választásokhoz hasonlóan egyébként itt is Sapkowski és Sienkiewicz vezet.\r
http://www.lifestyle.newseria.pl/komunikaty_pr/ksiazka/polska_odslona,b694599996\r
http://ksiazki.wp.pl/gid,16919111,tytul,Andrzej-Sapkowski-najwazniejszym-polskim-pisarzem-Wedlug-wpisow-na-Facebooku,galeria.html?ticaid=1146fe\r
Legfontosabb könyv/sorozat\r
Jelentősebb programok I.\r
Emlékévek\r
De ugyanígy kihasználják az internet adta lehetőséget a komolyabb, központi, esetleg nemzetközi, uniós programok is?\r
Természetesen!\r
Bár a 2013-as Tuwim-év a két évvel korábbi Mi³osz-évhez képest Magyarországon jobbára észrevétlenül telt, országokon és nyelveken átívelő online kampány kísérte a költő népszerűsítéséért. Az anyagok nagy része, így a Mozdonyhoz készített soknyelvű, interaktív animáció is, a honlap megszűnésével mára eltűnt, de így is fellelhetőek itt-ott az ötletek nyomai - például kötetnyi jelelt vers formájában a Youtube-on. \r
Jelentősebb programok II.\r
Krakkó az Irodalom városa\r
Az UNESCO nem adja könnyen a címet - a pályázónak bizonyítania kell, hogy a tág értelemben vett irodalmi élet belengi a várost, nem csupán író-olvasó találkozók, de például kirándulások vagy számítógépes játékok révén is. Az innováció kulcsszó Krakkó online irodalmi arculatában is, legyen szó akár villamosmegállóban várva letölthető ekönyvekről, akár QR-kóddal felszerelt padokról, akár a város irodalmi (nem pusztán emlék)helyeit integráló térképről.\r
http://miastoliteratury.pl/\r
Jelentősebb programok III.\r
Irodalmi fesztiválok és könyvvásárok\r
Az irodalmi vagy akár képregényfesztiválok, konventek és könyvvásárok egy-egy város identitásának fontos részét képezhetik - így az online jelenlétük is rangjukhoz méltó.\r
http://conradfestival.pl/\r
http://www.pyrkon.pl/2015/\r
http://www.targi-ksiazki.waw.pl/\r
http://komiksfestiwal.com/\r
Jelentősebb programok IV.\r
Irodalmi díjak\r
http://www.kulturalna.warszawa.pl/kapuscinski.html\r
http://angelus.com.pl/\r
http://www.nike.org.pl/\r
Az irodalmi díjak Lengyelországban a legkevésbé sem nemzeti ünnepekhez fűzött, keveseket érintő és érdeklő lábjegyzetek; legtöbbjük egész éves médiakampánnyal kísért esemény a jelöltállítástól a válogatás különböző fázisain át egészen a néha már-már hivalkodó gáláig, melyről a legnagyobbak esetében országos csatornák jelentkeznek élő közvetítéssel. Az irodalmi díjak jelentőségének megszilárdításában az említett közvetítésen, a pénzdíj összegén vagy a győztes varsói bemutatásán túl hatalmas szerepet játszik a médiavisszhang, így a hagyományos sajtó mellett az internetes megjelenések is - nem is csoda, hogy a díjak honlapjára és közösségi médiában való jelenlétére \r
nagy hangsúlyt fektetnek a szervezők.\r
\r
Az eredmény? \r
Ha csak a legnagyobb díjakat vesszük (Nike, Angelus, Gdynia, vagy az újabbak közül Kapuscinski, Szymborska, Tuwim és Grífia), legalább évi 10-20 szerző neve forog folyamatosan közszájon, friss műveik pedig kiemelt helyen vannak jelen a könyvesboltokban.\r
Ugyanakkor el kell ismerjük, ennél kétesebb írói hírnevet is táplálhatnak a lengyel internet bugyrai, amikor éppen nem az olvasáshoz kapcsolódó hálószobatitkok szivárognak ki hol blogon, hol Facebookon\r
A legnagyobb nyilvánosságot kapott botrányok pedig gyakran épp az említett jelentős presztízsű díjak egyikéhez kapcsolódnak. \r
Hangos esetek a lengyel irodalomban I.\r
Kalicinska és a sötét szemüveg\r
2013 őszén a rendkívül népszerű \"ártéri\" romantikus könyvek szerzőjeként ismert Malgorzata Kalicinska fakadt ki a blogján Joanna Bator Nike-díja kapcsán, miután a könyv összefoglalóját elolvasva megállapította, hogy kizárólag komor érzelmek és sötét tónusok érdemelhetnek ki díjat ma Lengyelországban, az olvasói igény a szép, okos, szívet melengető irodalomra pedig mit sem számít.\r
http://kalicinska.blogspot.hu/2013/10/nike.html\r
http://wyborcza.pl/1,75475,14832227,Dlaczego_Kalicinska_nie_ma_racji__Karpowicz_komentuje.html\r
http://kalicinska.blogspot.hu/2013/10/mistrzu-cietej-riposty-szanowny-panie.html\r
http://www.krytykapolityczna.pl/felietony/20131027/kalicinska-ma-racje\r
Ignacy Karpowicz minderre vitriolos riposzttal reagált a Wyborczában a díjnyertes szövegek minősége mellett állva ki - azt hangsúlyozva, kizárólag a boldogságról egyetlen remekmű sem született, Tatarkiewicz értekezését leszámítva.\r
\r
Nem csak Kalicinska válaszolt; még a Krytyka Politycznában is jelent meg az írónőt védelmező írás, ami jól mutatja a vita terjedését.\r
Hangos esetek a lengyel irodalomban II.\r
Iwasiów és a szczecini napilap\r
http://pismozadra.pl/felietony/beata-kozak/667-czystka-w-gryfii\r
http://www.krytykapolityczna.pl/artykuly/kultura/20131023/iwasiow-nagroda-dla-kobiet-bez-realnej-wladzy-kobiet-paradoksalne\r
http://blogi.newsweek.pl/Tekst/polityka-polska/679490,w-obronie-profesor-ingi-iwasiow.html\r
http://m.szczecin.gazeta.pl/szczecin/1,106520,14811677.html?i=0\r
Szintén 2013 őszén került sor a Gryfia nőirodalmi díj \"gender\"-elemektől történő megtisztítására, amikor a díj ötletgazdáját, alapítóját és a zsűri elnökét, az íróként és irodalmárként is ismert és elismert Inga Iwasiówot ajánlott levélben értesítette a szervező Kurier Szczecinski arról, hogy nem hosszabbítják meg a tagságát. Mint kiderült, rajta kívül csak egyetlen másik zsűritag kapott hasonló levelet - Beata Kozak, a feminista\r
Zadra főszerkesztője (az események hatására a zsűri harmadik női tagja, Justyna Sobolewska maga mondott le). Az eset kapcsán nem csupán feminista szervezetek és írók, de professzora védelmében a díjátadóval párhuzamosan zajló nőirodalmi fesztivált szervező Szczecini Egyetem, illetve a Nőkongresszus is felszólalt. Noha a harmadik alkalommal átadott díjat ismert szerző vehette át, a zsűri új elnöke pedig \r
a rövid életű, ám az átlagnál igényesebb női lap, a Bluszcz korábbi főszerkesztője lett, ha a nőirodalmi közeg általi bojkottra nem is került sor, a díj kétéves rövid felfutás után \"lekerült a térképről\".\r
Hangos esetek a lengyel irodalomban III.\r
Swietlicki Nike-jelölése\r
http://wyborcza.pl/1,75475,16619296,Swietlicki_o_nominacji_do_Nike_wbrew_jego_woli__Groteska.html\r
http://silesius.wroclaw.pl/2014/06/16/marcin-swietlicki-mowi-nie/\r
2014 nyarán ismét a Nike táján támadt feltűnés, amikor Marcin Swietlicki megkísérelte visszautasítani a legújabb verseskötetéért kapott jelölést a díj mögött álló Agora Jaroslaw Marek Rymkiewicz ellen négy évvel korábban indított perére hivatkozva, melynek kapcsán 27 írótársával együtt a szólásszabadságra hivatkozva foglalt állást a Gazeta Wyborcza szerkesztőit a kommunista rendszer örököseinek nevező költő mellett. Bár arra, hogy a megítélt díjat valaki nem vette át, Rózewicz esetében már volt példa, a jelöltség visszavonását a szabályzat nem tette lehetővé. Egyébként Modzelewski nyert.\r
http://wyborcza.pl/1,75475,16137224,Marcin_Swietlicki_jak_Sartre__czyli_trzeba_nam_wiecej.html\r
Hangos esetek a lengyel irodalomban IV.\r
Dunin vs Karpowicz\r
http://www.polskatimes.pl/artykul/3595845,kinga-dunin-vs-ignacy-karpowicz-czyli-klotnia-intelektualnych-celebrytow,1,id,t,sa.html\r
http://www.wysokieobcasy.pl/wysokie-obcasy/1,96856,16809179,Kinga_Dunin_i_Ignacy_Karpowicz__szalenstwo_Medei_.html\r
A férfi állítólag szitkok kíséretében nem ad meg régi tartozást korábbi mentorának; a nő a Facebook nyilvánosságától kér segítséget a kérését nyomatékosítani. A visszafizetés megtörténik, de molesztálás vádjának kíséretében; addigra a közeg jelentős része elfordul az adóstól, majd a sajtó is bekapcsolódik. Válaszképp újabb vád, ismét a közösségi oldalon: a szerző a Nike zsűritagjával él; beletelik egy napba is, mire mindenki megérti a kijelentés teljes súlyát, hiszen a szerző \"előbújtatását\" jelenti...\r
Pletykalapoktól politikai sajtóig minden ettől zeng néhány hétig - a lengyel irodalom online jelenlétének eddigi legszélsőségesebb esete.\r
http://kultura.newsweek.pl/pawel-huelle-o-konflikcie-kinga-dunin-i-ignacy-karpowicz-newsweek-pl,artykuly,349137,1.html\r
http://rozrywka.dziennik.pl/plotki/artykuly/471407,konflikt-pomiedzy-kinga-dunin-i-ignacym-karpowiczem.html\r
Néhány példa a megjelenésekre:\r
Végezetül\r
\r
Mit tudnánk ajánlani a lengyelül nem tudónak, akit érdekel, mi zajlik a lengyel irodalmi életben?\r
Szakmai szempontból mindenekelőtt a Lengyel Könyvintézet részben angolul is elérhető honlapját, ahol könnyedén tájékozódhatunk a lengyelországi és lengyel érdekeltségű külföldi fesztiválokról, fordítói és kiadói programokról és a legfontosabb újdonságokról.\r
http://www.bookinstitute.pl/\r
illetve az - egyébként kormányzati szerv - Adam Mickiewicz Intézet által menedzselt culture.pl oldalt, ahol a lengyel kulturális élet minden szegmense a lehető legmagasabb színvonalon kerül bemutatásra.\r
http://culture.pl/en\r
Magyar nyelven pedig természetesen a lengyelirodalom.lap.hu-t!\r
https://www.facebook.com/lengyelirodalom\r
http://lengyelirodalom.lap.hu/\r
Írócelebek civakodásától az olvasás szexepiljéig - de hol marad a lengyel Litera? Lengyel irodalom a neten\r
Lengyelországban minden másképpen van: kedvenc versek helyett a tíz legnagyobb hatású könyvet listázzák a helyiek a közösségi médiában, díjnyertes szerzők sárdobálásától zeng a helyi Blikk, a \"Nem olvasol? Nem bújok Veled ágyba\"-kampány Facebook-oldala több mint 127 ezer rajongóval büszkélkedhet, Krakkó, mint az irodalom fővárosa pedig sikeresen integrál egyetlen tájékoztatási rendszerbe padot, buszmegállót és három Nobel-díjast. De pusztán a tény, hogy az irodalom és az irodalmi élet közbeszéd tárgya, elegendő-e ahhoz, hogy igazán jó portálok szülessenek? Az előadás célja elsősorban a lengyel sajátságok felderítése kiadói oldalaktól és hatékonyan működő Facebook-profiloktól a kulturális portálokig, kis kitérővel pedig a Magyarországon jól működő online katalógusok vagy éppen a \"lengyel Litera\" hiányát is érintjük majd.\r
\r
Szathmáry-Kellermann Viktória\r
1984-ben született Zalaegerszegen. Angol, filozófia és lengyel szakos tanulmányait Piliscsabán végezte, ahol később az irodalomtudományi doktori képzésen szerzett abszolutóriumot; egy évig a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok képzésének ösztöndíjasa. Három évet töltött Lengyelországban különböző tanulmányi és kutatói ösztöndíjakkal, hazatérve pedig többek között a Lengyel Intézet keretében működő Platán Galériát igazgatta; később egy kelet-európai bevándorlókat segítő szervezet önkéntese a dél-angliai Plymouthban. 2007 óta számos helyen jelentek meg lengyel és angol nyelvből készült fordításai, tanulmányai, recenziói és interjúi. 2011-ben, a Visegrádi Alap ösztöndíjasaként kezdte szerkeszteni a lengyelirodalom.lap.hu oldalt, melyet később A Lengyel Anya nyomában címmel kutatási blogja, majd a Lengyel Írónők Tára Wikia-enciklopédia követett.\r
\r
http://katalog.czasopism.pl/ magyar","topics":["irodalomtörténet","művészetek története","irodalomtudomány","olvasás","lengyel irodalom","szláv nyelvek irodalma","lengyel irodalom története"],"id":"087506"}]

#lengyel irodalom

Sienkiewicz Henrik lengyel regényíró

Írócelebek civakodásától az olvasás szexepiljéig